Comparative Labor Law & Policy Journal
Abstract
Since 1992, derogations have been allowed in individual agreements in favour of employees, with minor exceptions. The labour law reform of 2012 brought about the comprehensive reform of the hierarchy of labour law sources. As for individual agreements of the parties, the Labour Code retained the traditional rule of favourability, however, with a growing number and importance of exceptions allowing in peius derogations. Section II sets the scene by explaining the legal hierarchy of labour law sources, including derogations in collective agreements, agreements of the parties, and the meaning of the “more favourable rule.” Against this background, Section III delves into the core of the problem of waivability of employee rights by listing and evaluating the exceptions from the principle of favour. Section IV explains the special regimes for two groups of employees: Employees of public employers and executive employees have very different rules. Section V describes the temporary return to the absolute freedom of contract for all employees during the COVID state of emergency. Finally, in the Conclusion, I will argue that legislation has decisively shifted towards derogability of a growing number of employee rights on the dogmatic basis of return to freedom of contract, what has partly been counterbalanced by case law.
Recommended Citation
Gyulavári, Tamás
(2026)
"Hungarian Steps Towards Freedom Of Contract,"
Comparative Labor Law & Policy Journal: Vol. 45:
Iss.
4, Article 3.
DOI: https://doi.org/10.60082/2819-2567.1081
Available at:
https://digitalcommons.osgoode.yorku.ca/cllpj/vol45/iss4/3
References
Bankó, Z., Berke, Gy., Kajtár, E., Kiss, Gy., & Kovács, E. (2012). Kommentár a munka törvénykönyvéhez. Wolters Kluwer.
Berke, Gy. (2019). Adalékok a munkavállaló javára való eltérés kérdéséhez. In L. Pál & Z. Petrovics (Eds.), Visegrád 16.0: a XVI. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai. Wolters Kluwer, p. 108-131.
Berke, Gy., Kiss, Gy., Lőrincz, Gy., Pál, L., Pethő, R., & Horváth, I. (2009). Tézisek az új Munka Törvénykönyve szabályozási koncepciójához. Összefoglalás. Pécsi Munkajogi Közlemények 2(3), 147–160. https://icell.ajk.pte.hu/downloads/PMJK_2009_03.pdf
Berki, E., Gyulavári, T., & Kártyás, G. (2024). Kollektív szerződési lefedettség, jelenlegi helyzet, trendek, potenciális munkajogi eszközök. In T. Gyulavári & G. Kártyás (Eds.), Árnyékjelentés a kollektív szerződés magyar szabályozásáról. FES, 8–15.
Gyulavári, T. (2013). Értelmezési problémák az Mt-től való eltérés szabályaival kapcsolatosan. HR ÉS Munkajog.
Gyulavári, T. (2019). The Hungarian experiment to promote collective bargaining. In T. Gyulavári & E. Menegatti (Eds.), The sources of labour law. Kluwer Law International, 245–260.
Gyulavári, T. (2020). Covid-19 and Hungarian labour law: The "state of danger." Hungarian Labour Law: E-Journal, 7(1), 109-125. https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;31678035
Gyulavári, T., & Kártyás, G. (2015). Hungarian flexicurity pathway. Pázmány Press. https://mek.oszk.hu/21800/21819/21819.pdf
Gyulavári, T., & Kártyás, G. (Eds.) (2024). Árnyékjelentés a kollektív szerződés magyar szabályozásáról. Javaslatok a 2022/2041/EU irányelvben előírt akciótervhez. Friedrich Ebert Stiftung. https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/21335.pdf
Horváth, H. (2019). "Slave law," "catching up," and Hungary's dependence on the German automotive industry. Central European University.
Kártyás, G. (2015, March 4). A törvénytől eltérő megállapodásokról. Adó Online. https://ado.hu/munkaugyek/a-torvenytol-eltero-megallapodasokrol/
Kártyás, G. (2019). Lehet-e túl előnyös egy munkaszerződés? A jóerkölcsbe ütköző megállapodás a munkajogban. Munkajog, 2019(1), 1-13.
Lőrincz, Gy. (2019). A vezetői munkaszerződés lehetséges tartalma. Munkajog, 2019(2), 16-22.
Mikecz, D. (2019, June 4). A rabszolgatörvény-ellenes tüntetések mérlege. Mérce. https://merce.hu/2019/06/14/a-rabszolgatorveny-ellenes-tuntetesek-merlege/
Molnár, B. (2023). A végkielégítés mértéke és a jóerkölcs - egy munkaügyi ítélet és ami mögötte van. Munkajog, 2023(4), 49-54.
Rátkai, I. (2024). Munkáltatói kötelezettségvállalás a munkaszerződésben - kötelezettség vagy hiú remény? Munkajog, 2024(2), 33-39.
Tercsák, T. (2023). Értelmezési gyakorlatok - az ügyvezetői munkaszerződés tartalmi alakításának szabadságáról a kúria két határozatának tükrében. Munkajog, 2023(3), 49-55.
Tóth, K. (2022). A munkavállaló javára való eltérés szabályozásának alapvonalai a magyar és német munkajogban. Glossa Iuridica, 2022(1-2), 163-182.
Trenyisán M. (2019). Egy ítélet margójára - eltérési lehetőségek a vezető állású munkavállaló munkaszerződésében. Munkajog, 2019(2), 55-61.
Zerényi, K. (2019). A munkaerőhiány jellemzése itthon és külföldön. Prosperitas, 6(2), 95-115. https://doi.org/10.31570/Prosp_2019_02_5